Suarez, Daniel: Daemon
Szeged: Könyvmolyképző, 2011
Szögezzük le, imádom az antiutópiákat. Mindig elmondom, hogy az 1984 és a Szép új világ elolvasása és megértése nélkül nem adnék szavazati jogot senkinek. Suarez könyve nem éri el ezek színvonalát, mindamellett jelentős könyvnek ígérkezik. Tulajdonképpen inkább anti, mintsem utópia, de valahogy a negatív jövőkép miatt mégis annak mondanám műfajilag, nem pusztán techno-thrillernek. A mondanivalója is aktuális és a sötét jövőkép olyan, hogy elviseléséhez kell némi pia. Jelentős regénynek egyelőre csak ígérkezik, hiszen a korszellemnek megfelelően a Daemon egy három kötetes trilógia első része.
A három kötet a következő:
Daemon (2006, Magyarországon: 2011),
Freedom (2010, Mo.-n?) és
Kill Decision (2012, Mo.-n?).
Tehát teljes véleményt az egészről még nem adhatok, hiszen csak az első szeletét ettem meg a tortának, a másik kétharmad még okozhat kellemes vagy kellemetlen csalódást. A történet a nem túl távoli jövőben játszódik, amikor a számítógépek még a mainál is nagyobb mértékben uralkodnak felettünk, sőt éppen akkor kapcsolódunk bele, amikor át is veszik az uralmat a Föld felett. No nem robotok menetelnek végig New York utcáink, az uralomváltás szinte észrevétlen. Egy halott zseni, halála utánra időzítve – minthogy már nem felelősségre vonható - számítógépes vírusok segítségével (melyeket általa kifejlesztett népszerű játékok segítségével terjeszt el) beépül a gazdaságot irányító társaságokba. Saját kis stábot toboroz, informatikusokból, gyilkosokból, médiaszemélyiségekből, akikben az ambíció felülkerekedik az erkölcsön és eladják a lelküket a démonoknak. A kötet több szereplőn keresztül mutatja be a lassú uralomváltást, hol az első gyilkosságot kideríteni szándékozó rendőr, hol a pitiáner öncélú adatrabló bőrébe bújhatunk. Suarez elég jól adja vissza a különféle emberek motivációit, a karakterek között vannak kifejezetten érdekesek. A történetfelvetés remek, hiszen nem egy valóságtól elrugaszkodott jövőt vetít elénk, hanem nagyon is valóságosat. Félelmetesen valóságosat. Az informatikai háttér hitelességének megítélése nem dolgom, bizonyára az, hiszen a szerző eredeti szakmájába vág. Azoknak az olvasóknak, akiktől távol áll az ilyen műszaki eszmefuttatás, ezek a részek unalmasak lehetnek. A regény sok érdekes kérdést feszeget:
- a halál legyőzése az ember „digitalizásával”
- a számítástechnika, mint fegyver
- a kormányok feletti pénzügyi cégek diktatúrája
A baj, hogy választ – legalábbis az első kötet – nem ad, sőt tulajdonképpen még abban sem vagyunk biztosak, hogy ami történik az rossz-e, mivel Suarez az ellenkező oldal véleményét is tudtunkra adja. Mondjuk ez kifejezetten elgondolkodtató. Szóval összegezve jó könyvről van szó, amely kicsit talán rétegkönyv és nem túl populáris. Mindenképpen olvasásra érdemes.
Osztályzat: hét számítógépes vírus a tíz számítógépes vírusból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése