A magyar leviatán szivarhajón érkezik

Pintér-Pintér: A szivarhajó utolsó útja

Bp.: Agave, 2012

Meglepően friss ötlettel rukkolt elő egy fiatal magyar írópáros Pintér Bence és Pintér Máté, melynek alapötlete, hogy egy alternatív múltbéli jövőt rajzol fel nekünk. A regény az 1880-as években játszódik és a magyar történelem egészen másként alakult, mint ahogy ma ismerjük. Az 1848-49-es szabadságharc egy új csodafegyvernek köszönhetően magyar sikerrel zárult, miután a gépfegyver segítségével Görgei és Guyon legyőzték a Habsburg majd az orosz haderőt is és elfoglaltuk Bécset. A kialakuló új Európában a Dunai Konföderáció igazi nagyhatalom (még Egyiptom is az ő gyarmata), és Olaszországgal, Lengyelországgal, valamint Németországgal együtt erős ellensúlyt képez a többi ellenséges monarchiával (Oroszország, Francia-Spanyol Császárság és az Ottomán birodalom) szemben. Főhősünk Kossuth Csaba, a nagy Kossuth unokája, aki katonaként, majd afféle titkos ügynökként - meglehetősen béna titkos ügynökként - próbálja a Dunai állam biztonságát megóvni az ellenséges államok kémeitől és egy titkos szervezettől, amely a Konföderáció csodafegyverére a szivarhajóra pályázik. 

A szerzőpáros ötlete nem új, van már hasonló könyv, magyarul is jelent meg ilyen. Legismertebb kétségtelenül Scott Westrefeld Leviatán című ifjúsági regénye, amely újragondolva az I. világháborút mutatja be az olvasóknak nagyon ötletesen. De erről majd egy másik könyvajánlóban... De előzményként nyugodtan lehetne Vernét és Jókait is írni, utóbbi esetén mondjuk a Jövő század regényére gondolok. Egyes ajánlók azt írták, hogy ez egy afféle magyar James Bond sztori, de engem sokkal inkább a Verne regények világára emlékeztet, mind a karakterek jellegét, mind a történéseket nézve.

Hogy miként sikerült a regény? Egyáltalán nem rossz. A próbálkozás biztató, reménykedek egy még erősebb folytatásban. Ami talán hiányzik belőle az a feszültség, de hát végül is nem thrillernek írták meg. Szórakoztató a maga módján, főleg ha az ember kellő történelmi ismeretekkel rendelkezik (na nem kell túl sok hozzá azért) és mosolyoghatunk azon, bár úgy történt volna, ahogy itt áll. Ugyanakkor nagyon tetszett az is, hogy nem képzelték el Kossuth új államát egy tejjel-mézzel folyó Kánaánként és komoly problémákkal küszködik.

Ami nálam plusz egy osztályzatot ért az egész kötet osztályozása során, az a sok áldokumentum, amit idéznek a fejezetek elején. Nagyon ötletes és klasszul sikerültek. 

A kötés puha és fűzött voltáról inkább nem nyilatkozom, sajnos az Agave minden könyve ilyen (a fűzöttek közt azért a jobbak közé tartoznak), helyesírási hibára nem emlékszem,úgyhogy nem rossz a kiadás.

Összegzés: Egy nálunk újdonság erejével ható fiataloknak szánt minőségi könyvet kaptunk, amely kivitelezésében és történetében közepes, ötletekben azonban gazdag és kifejezetten szórakoztató. Márpedig ez utóbbi nem megvetendő dolog.  Így tovább, mert ha sikerül a történetet feszesebbre húzni, akkor ez egy egészen remek sorozat lehet!

Osztályzat: Hét szivarhajó a tíz szivarhajóból.

Egy utó(lsó) pia Anti! azaz antiutópia

Condie, Ally: Matched – Egymáshoz rendelve

Bp.: Ciceró, 2011

 

A Ciceró az elmúlt években szerintem a legjobb ifjúsági könyvkiadóvá küzdötte fel magát, olyan köteteket adva ki, amelyek nem csupán szórakoztatnak, hanem gondolkodásra is késztetik az azokat elolvasó fiatalokat. 

Világunk hangulatára jellemző az apokaliptikus és posztapokaliptikus irodalom előretörése az utóbbi esztendőkben, ide sorol be Ally Condie: Matched című műve is. A Matched egy katasztrófa után újjászületett világban játszódik, ahol bürokraták uralják a világot, ők döntik el statisztika és valószínűségszámítás alapján ki milyen munkát kap, ki kivel házasodik össze, mit eszik és hány évesen hal meg, mindezt a jólétért cserébe. Azonban, mint minden megvalósult utópiában itt is lassan szembesülünk azzal, hogy a jótékony fehér hótakaró alatt mégiscsak ott az álcázott pöcegödör.

Alapjában a történet szerelmi mese, amely a „szerelem mindent legyőz” alapelvét tartva szem előtt főszereplőnk, Cassia lelki vívódását mutatja be. A regény erőssége nem az út, amit a főhősnő bejár a társadalom tökéletes elfogadásától a lázadásig, hanem inkább az a világ, amelyet bemutat. A szerző láthatóan lányoknak szánta a művét, ugyanaz a két srác közti vívódás olvasható benne, amely a Csúfok sorozatban vagy Az éhezők viadalában. Hiába egy szelet egy lánynak sem elég úgy tűnik. Ebből adódóan disztópiának kissé túl nyáladzós és a keménység szikrái sem csillognak ebben az éjszakában.

A Matched egy 3 részes trilógia kezdete, hamarosan nekiesek a másodiknak, remélve, hogy a sztori amúgy sem túl sodró lendülete kitart (sajnos tartok tőle, hogy nem). A Matched nem éri el az Éhezők viadala szintjét, de még a Csúfok-ét sem, emellett vet fel jó kérdéseket, elég csak az eutanáziára, a világ uniformizálódására gondolni. 

A könyv megüti a kötészeti selejt színvonalát, lévén nem kötött, hanem fűzött, s így garantáltan szétesik, mint kezdő hiphop-os az első táncversenyén. A könyv borítója se nem szép, se nem csúnya, a mondanivaló világos és ha nem lenne ott az irritáló "bestseller" felirat, akkor talán nem is hánynék tőle.

Összegzés: 

Sablonos a történet, de a körítés kifejezetten jól sikerült, fogyasztásra mérsékelten alkalmas.

Osztályzat: Hat Miss Len csillag a tízből.

Testcserés támadás könyvben

Lissa Price: A testbérlők

Bp.: Agave, 2012. 328.p.

Bár a tavasz időjárási szempontból még várat magára, mégis a nappalok hossza csak nyúlik és már lehetőséget ad számomra a buszon való olvasásra reggel odamenet és délután munkából hazafelé jövet egyaránt. Lissa Price könyve már régóta a várólistámon volt, és végre ki sem volt kölcsönözve és időm is akadt rá. Három napi utazás alatt végeztem is vele. A könyv hátoldalán azt ígérik, hogy ez a kötet Az éhező viadala méltó örököse. Még nem írtam róla, de én szerettem Az éhezők viadalát, kedveltem a második részét és elfogadtam a trilógia záróepizódját, így kíváncsi voltam mit vált ki belőlem A testbérlők. Nem hoznám összefüggésbe Az éhezők viadalával. Ez sokkal inkább a Csúfokra hajaz. 

Nem új ötlet a testcserés támadás, láthattunk már ilyet bőven a filmvásznon, de könyvben is. Előbbiekre példa az Ál/Arc (amit nagyon szeretek és szerintem Cage legélvezhetőbb filmje, persze Travolta klasszisokkal jobb benne így is), a Testcsere vagy a pocsék Tökös csaj és Nem férek a bőrödbe, míg utóbbira Meg Cabot Airhead sorozata.

Szóval főszereplőnk egy világháború utáni világban él, ahol a felnőtt lakosságot kiirtották a biológiai fegyverek és csak a nagyon fiatalok és a nagyon idősek maradtak életben. A rokon nélkül maradt kiskorúakat intézetbe zárják, vagy kénytelenek a törvény elől hajléktalanként egyik napról a másikra élni. Ilyen Callie is, aki öccsével bujkál a rendőrök (könyvben marsallok) elől. Hogy testvérének orvosságot vehessen illegális "munkát" vállal egy laboratóriumban, ahol az idős és gazdag emberek fiatal testekbe költözhetnek át, mint bérlők, hogy újra élhessék fiatalságukat. Callie bérlője azonban nem csak szórakozásra áhítozik, hanem bosszúra, veszélybe sodorva ezzel mindkettőjüket. 

A címlap verzóján a thriller besorolást erősnek érzem, de lehetett volna, az alapanyag megvolt benne hozzá. Kicsit sajnálom, hogy a szerző egy ifjúsági regényt írt, mert ebből olyan igazi kemény thrillert lehetett volna kihozni, hogy húha. Több erotikával, több erőszakkal és egy sötét háttérrel igencsak ütős filmet lehetne forgatni belőle. Nem is igazán fantasy, ahhoz kevés benne az ilyen elem. Valami ötvözet, de akárcsak a bronz, ez egy jó ötvözet. Tetszett a felépített világ, annak minden ellentmondásával és kissé hihetetlen felépítésével, életszagú volt. Nem tetszett a főgonosz kissé képregényszerű alakja és az, hogy olyan klisék kerültek bele, amelyek nem adtak hozzá a sztorihoz és kiszámíthatóak voltak. Annak sem örültem, hogy a történet vége egy baromi nagy kérdőjel és nem fejeződött be a regény. A folytatások tapasztalatom szerint nagyrészt csalódások és nem érzem azt, hogy ezt az eseménysorozatot értelmesen lehet majd nyújtani.

Nagyon szép - az én ízlésemnek legalábbis - a borító, a Kis Vuk kerekesszékes főszereplőjével ellentétben itt van értelme a két különböző szemnek, hiszen kifejezi, hogy a testben két személy lakozik. A puha kötés sajnos gyűrődik, de egyelőre nem esett szét, noha sok olvasó kezében megfordult már. Sajnos helyesírási hibák akadnak benne, pedig ha én észreveszem őket, aki gyorsan olvasok, az már jelentős mennyiséget valószínűsít.

Összefoglalva erős könyv, amely megközelíti, de nem éri el Az éhezők viadalának első részét, de megelőzi a folytatásokat. Hét tarkóchip a tíz tarkóchipből.

7/10

Westerfeld: Csúfok trilógia

Scott Westerfeld: Csúfok, Szépek, Különlegesek

Szeged: könyvmolyképző, 2007, 2009, 2011

1. Csúfok 

Scott Westerfeld egy különös jövőképet vázol felénk, a távoli (vagy nem is olyan távoli?) jövőben játszódik a történet, ahol mindenkivel megtörténik az, ami ma olyan sokaknak nem adatik meg: a 16. születésnapján mindenki szép lesz. Akár akarja ezt, akár nem. De hát, mindenki szép akar lenni, nem? A történet nem túl bonyolult, a főszereplő Tally szép akar lenni, élvezni akarja az életet, ami a szépeknek kijár: fény, ragyogás és folytonos jókedv és mulatság. De hát akire fény vetül, annak árnyékot is kell vetnie. Tallynak nehéz döntéseket kell hoznia: barátság vagy öncél, becsület vagy árulás, nehéz út vagy a könnyebb út és végül csúfság vagy szépség. Westerfeld trilógiájának első kötetében, főhőslányunk máris hibát hibára halmoz, hiszen az élet nem játék és nincsenek egyszerű döntések. A könyv a döntésekről szól, melyeket meg kell hozni és a rossz döntésekről, amelyek  esetén súlyos következményekkel kell szembesülnünk. A könyv a becsületről szól, amit el lehet veszíteni és nehéz visszaszerezni. És a „Csúfok” a szépségről szól, amely nem feltétlenül a tökéletes arcban és alkatban rejlik. 

Olvassátok el, mert ez egy jó könyv, különösen ajánlom az éppen e magából kicsavarodott világba felcseperedő ifjú titánoknak és titánnőknek, mert esetleg tanulhatnak is belőle, hogy mi lesz belőlünk, ha nem vigyázunk.

2. Szépek

A Szépek onnan indul, ahol a Csúfok véget ért. Tally csúfos kudarcot vallott. Két fiú között a padlót smárolta le. Becsülete oda, barátnője fokozatosan ellenséggé alakul át. A második rész sajnos nem annyira erőteljes számomra, mint az első, bár sötétnek elég sötét a leírt utópikus csillogás ellenére is. Talán az a hihetőség, ami az első epizódban jelen volt, itt kissé megfakult pár jelenet miatt. Összességében erős 7-es osztályzatot kap. 

3. Különlegesek

Tally már maga sem tudja kinek az oldalán áll. Agyát manipulálják és a sok igazság között nehéz igaznak maradni. Ahhoz, hogy értelme tiszta maradjon drasztikus módszereket vet be. De nem csak az ellenségeitől kapott különleges képességek teszik bizonytalanná, agyába befészkel a kétség, hogy egyáltalán jó oldalon áll-e!? Mi fontosabb az egyén szabad akarata vagy a biztonság és a béke ópiuma? A történet úgy érzem elfogyott a végére, és az mentette meg, hogy a lezárás nem volt túlságosan sablonos, így hetesre osztályoztam némi jóindulattal. És talán ennek a legszebb a borítója.

Összességében nagyon jó kis sorozatról van szó, amely ifjúsági regény erős sci-fi beütéssel

Osztályzatok:

Csúfok:8/10

Szépek: 7/10

Különlegesek: 7/10

Utóirat: Most tudtam meg, hogy van 4. része is a trilógiának. Amit egyszerre lehangolónak és reménytelinek érzek. Angolul Extras címmel jelent meg a darab, amely azonban inkább kiegészítés, hiszen a szereplők más karakterek. Magyarországi esetleges megjelenéséről eddig nem olvastam.